Fafelületek előkészítése faolajozás előtt
Bármilyen famegmunkálást tervezünk véghez vinni, az első munkafolyamat a fafelület megfelelő előkészítése lesz. Ennek egyik legfontosabb lépése a csiszolás. Szerencsére csiszolni mindenki tud – de nem mindegy, hogy hogyan. Attól függően, hogy milyen célból, milyen fafelületet, milyen munkafolyamatra készítesz elő nagyon különböző megoldások közül választhatsz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tényezőket, amiket mindenképp érdemes átgondolnod, hogy megtalálhasd és elérhesd a számodra megfelelő módszert és végeredményt.
Miért is akarok csiszolni?
Alapvetően három esetben szoktunk csiszolni: 1. pontos alkatrészek kialakításához (pl. optimális illesztések eléréséhez), 2. a felület érdesítése érdekében ragasztás előtt és 3. korábbi felületkezelés maradványainak eltávolításához, a felületkezelés előkészítése érdekében. Ahhoz, hogy a megfelelő eszközökkel és módon végezhesd el a csiszolást, első lépésként tehát meg kell határoznod a csiszolás célját. Mi most a 3. célt választjuk, tehát a továbbiakban a felületkezelés előkészítéseképpeni csiszolásról olvashatsz bővebben, a másik két eredményhez vezető útról további blogbejegyzéseinkben tudhatsz meg többet.
Mekkora és milyen fafelülettel fogok dolgozni?
Attól függően, hogy mekkora és milyen kialakítású a fafelület, amit szeretnénk előkészíteni két csiszolási technika közül választhatunk: kézi vagy gépi csiszolás. Értelemszerűen a kisebb, tagoltabb kialakítású munkadarabok esetén (pl. egy már kész bútordarab, amit fel akarunk újítani) érdemes a kézi csiszolást, míg, ha bútorlapokkal vagy méretre vágott faanyagokkal tudunk dolgozni, a gépi csiszolást választani. Kézi csiszolást végezhetünk csiszolópapírral, csiszolótömbbel, csiszolófával vagy akár csiszolószivaccsal is. Ma már a kisgépi csiszolás területén is számos lehetőségünk van, a leggyakrabban excentrikus, illetve rezgő-, és szalagcsiszolókat használunk. Természetesen léteznek nagyobb, tárcsás csiszológépek is padló felcsiszolásra, ezekre most nem térünk ki.
Milyen csiszolóanyagra lesz szükségem? A csiszolóanyag megfelelő kiválasztása a kulcsa minden csiszolásnak, egyúttal a fafelületkezelés előkészítésének is. Ez az a tényező, ami az egyik legnagyobb mértékben befolyásolja, hogy végül milyen felületet kapunk, hogyan fog kinézni famunkadarabunk a felületkezelés végére. Emiatt nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a csiszolóanyagok legfontosabb tulajdonságával, a csiszolószemcsézettséggel. A csiszolóanyagokon mindig szerepel, hogy milyen finomságú szemcsékkel készültek, ezt a számértéket a „P” jelzés után találjuk, pl. P60 vagy P120. A számérték tulajdonképpen a hordozóanyagon 1 coll hosszra jutó egyenlő rácsnyílások számát jelöli. Minél finomabbak a szemcsék (tehát minél kisebb a rácsnyílás), annál nagyobb számmal jelölik – annál finomabb csiszolást lehet velük elvégezni:
P12 – 80: durvacsiszolás; felületi hibák, egyenetlenségek eltüntetésére
P100-120: köztescsiszolás; eltünteti a durvacsiszolás karcolásait, nyomait
P150-1200: finomcsiszolás; utolsó simítás, a végső minőséget nagyban befolyásolja
A kívánt eredmény eléréséhez szükséges, hogy különböző finomságú csiszolóanyagokat használjuk, ráadásul ezeket mindig megfelelő sorrendben alkalmazzuk. Ha kimarad egy szemcsefokozat, akkor a csiszolásunk végül egyenetlen lesz, csiszolási nyomok maradnak a fafelületen, amikbe belekapaszkodnak a színpigmentek, és a választott faolaj színétől függően enyhébben vagy nagyon is rontják az elkészült, faolajozott felület megjelenését.
Mi a csiszolás menete? Mi a helyes szemcsesorrend? A faolajjal kezelendő fafelületek esetében még fontosabb a megfelelő szemcsesorrend betartása, mint lakkozott vagy festett fafelületek esetében, hiszen a faolaj megtapadását a túl finom csiszolás is befolyásolja, nemcsak a durva (lsd. később).
A szemcsesorrend és a csiszolási ciklusok száma függ az egyes faelemek közti túlnyúlások méretétől és számától, de a szennyeződés mértékétől és a fafelület egyenetlenségeitől is.
A fokozatok betartása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a következő fokozattal mindig legyünk képesek eltávolítani az előző fokozatú csiszolás nyomait, miközben a durvább csiszolástól tartunk a finomabb csiszolás felé. Tehát ha P60-as szemcsemérettel kezdjük meg a csiszolást, akkor a következő fokozat a P100-as legyen, semmikép sem a P150-es. Ne ugorjunk túl nagyot a fokozatok között, hogy szépen el tudjuk tüntetni az előző csiszolás nyomait. Az alábbi ábra szemlélteti a szemcsesorrendeket:
Forrás: Tudástár – PEZA Kft.
Ha faolajjal kezelendő fafelületet készítünk elő, érdemes 120-as szemcsenagyságig alaposan, karcmentesen lecsiszolni a felületet.
Tippek és jó tanácsok a csiszoláshoz
Ha Rubio Monocoat Oil Plus 2C beltéri faolajunkat választod fafelületeid kezeléséhez, néhány speciális javaslattal is szolgálhatunk, hogy a végeredmény valóban az elképzeléseidnek megfelelő legyen:
A színezett faolajok esetében a színpigmenteknek szükségük van tapadási felületre, ezért, ha nagyon magas csiszoltságú a fafelület, nehezebben tud érvényesülni a színezés. Az ideális szemcseméret ezért a 120-as, ekkor körülbelül 10 percet hagyunk a faolajnak, hogy kötődjön a fához. Ennél magasabb csiszoltságú felület esetén több időre van szükség ahhoz, hogy a faolaj, illetve a színpigmentek megfelelő kötéseket alakíthassanak ki, ezért körülbelül 20 percig hagyjuk hatni, mielőtt visszatörölnénk a felesleges faolajat. A várakozási idő természetesen függ a fafelület-kezelés körülményeitől (páratartalom, hőmérséklet).
Ha minél intenzívebb színezést szeretnél elérni egy réteg faolajjal, akkor javasoljuk a faolaj felhordása előtt alkalmazd a Rubio Monocoat Woodprep felületelőkészítő termékünket is. Használata nagyon egyszerű: ecsettel gazdagon, de tócsák nélkül felvisszük a felületre, majd ha újra csontszáraz a fa akkor készen áll az olajozásra.
Ha teljesen fekete fafelületet szeretnél elérni, akkor azt az RMC PrecolorEasy - Intense Black színű fapácunk és a RMC Oil Plus 2C - Black színű faolajunk segítségével tudod kivitelezni.
Végül néhány általános jó tanács, amelyeket érdemes minden csiszolási munka során betartani:
Különösen fontos, hogy lehetőleg mindig szálirányba csiszoljunk, és mellőzük a keresztirányú csiszolást. Amennyiben keresztbe csiszolunk, a farostokat megsérthetjük, azaz kinyílnak, ezeken a helyeken durvább lesz a fafelület, egyúttal több színpigmentet is szív magába, tehát a fafelület itt sötétebb, – a végeredmény egyenetlen, foltos lesz.
Viseljünk pormaszkot és mindig jól szellőző helyiségben végezzük a csiszolást, tehát törekedjünk rá, hogy minél kevesebb kerüljön szervezetünkbe a csiszolás során keletkező porból. A belélegzett csiszolási por, különösen a tölgyfa, kifejezetten káros az egészségünkre, árt a tüdőnknek.
Rögzítsük vagy a csiszolandó anyagot vagy a csiszolóeszközt, azoknak méretétől és mozgathatóságától függően. A megfelelő és biztonságos csiszoláshoz elengedhetetlen, hogy az egyik szegmens jól rögzítve legyen és a megfelelő erőhatást tudjuk kifejteni anélkül, hogy váratlanul elmozdulna a darabunk.
Ha excentrikus csiszológéppel dolgozunk, figyeljünk rá, hogy az excentercsiszolólap sértetlen legyen. Ugyanis, ha a csiszolólap meg van sértve, kör alakú karcokat csiszol a fafelületre. A végeredményen is látszani fognak ezek a köralakú csiszoló nyomok, tehát újra el kell végeznünk majd a csiszolást ahhoz, hogy szép, karc- és foltmentes, egyenletes eredményt kapjuk.
Tartsuk mindig tisztán a munkafelületet. Mint minden munkafolyamatnál, a csiszolásnál is fontos, hogy jól lássuk, mit csinálunk – ehhez szükséges, hogy időközönként távolítsuk el a felgyűlt forgácsot, port a felületről. Sokat segít, ha egy lámpával ellenőrizzük a csiszolásunkat, a felületet megvilágítva a mélyedések árnyékot vetnek, így látjuk, hogy hol van még szükség további kezelésre.
Amennyiben bármi kérdésed felmerülne a csiszolással, felületkezeléssel, esetleg faolajainkkal, favédőszereinkkel kapcsolatban tedd fel nekünk hozzászólásban vagy írj üzenetet a shop@rubioshop.hu email címre és szívesen segítünk.
Köszönjük az illusztrációkat: HEGYTETō. | Modern bútor és PEZA Kft.